Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Polgárőrség /1991-2017/

2017.10.29

opsz-logo_2.jpg

A rendszerváltás időszaka rendészeti szempontból is mérföldkő volt, ugyanis robbanásszerűen megnövekedett az elkövetett bűncselekmények száma. A bűnözés elleni harcban a rendőrségnek önkéntes segítőkre is szüksége volt. Érzékelve az emberek, a közösségek és a társadalom igényét ebben a helyzetben 1991. április 24-én alakult meg az Önvédelmi Szervezetek Országos Szövetsége (ÖSZOSZ), amely az Országos Polgárőr Szövetség jogelődje volt, elnöknek dr. Kopácsi Sándort választották. Az új társadalmi önvédelmi szervet célja a települések biztonságának erősítése, a lakókörnyezetet veszélyeztető bűncselekmények megelőzése, a közlekedési balesetek megelőzése, a gyermek és ifjúságvédelem erősítése, valamint az állami feladatokat ellátó szervek munkájának lakossági segítése. Az ÖSZOSZ 1991. november 30-án, Országos Polgárőr Szövetségre (OPSZ) változtatta nevét. A polgárőr mozgalomnak a rendszerváltás utáni első éveiben egyszerre kellett felvenni a versenyt a bűnözéssel és megismertetnie magát az emberekkel, elfogadtatni a rendőrséggel a kezdeményezést és kivívni a társadalom, a politika támogatását, elismertségét. Az OPSZ elnöke 1997-től dr. Túrós András nyugállományú rendőr altábornagy, korábbi országos rendőrfőkapitány és belügyminiszter-helyettes. Az alapítás óta eltelt bő két évtized alatt az OPSZ jól szervezett, egységes szemléletű, egyben hazánk messze legnagyobb létszámú társadalmi bűnmegelőzési szervezetévé vált, 2016-ban tagjainak száma meghaladta a hatvanezer főt. Az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) önálló jogi személy, amely a Ptv. 8. § (1) bekezdésében, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011.évi. CLXXV. törvény szerint közhasznú jogállású köztestület. Polgárőr az a 18. életévét betöltött, cselekvőképes és büntetlen előéletű személy lehet, aki nyilatkozatával önként vállalja a polgárőri szolgálat ellátását és magára nézve kötelezőnek ismeri el a polgárőrökre vonatkozó szolgálati és etikai szabályzatokat. A polgárőr egyesület kiegészítő feladatainak az ellátásában a polgárőr egyesület korlátozottan cselekvőképes 14-18 év közötti kiskorú, akinek e tevékenység végzéséhez írásbeli törvényes képviselői hozzájárulással bíró, alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező és büntetlen előéletű tagja - ifjú polgárőr - is közreműködhet. A polgárőr tevékenysége során közfeladatot ellátó, hatósági jogkörrel nem rendelkező személy, aki fokozott büntetőjogi védelemben részesül, illetve fokozott büntetőjogi felelősség terheli. A polgárőri szolgálat ellátása során a rendőrségnél rendszeresített hatóanyag-tartalmú és töltőanyag tömegű vegyi eszközt (=gázspray) tarthat magánál, amelyet kizárólag jogos védelmi helyzetben használhat. A polgárőrség szervezete: 1.) helyi polgárőr egyesületekből, 2.) területi (fővárosi, megyei) polgárőr szövetségekből és 3.) Országos Polgárőr Szövetségből áll. A polgárőr egyesület alapfeladatként a helyi közrend és közbiztonság védelme, valamint a bűnmegelőzésben való közreműködés érdekében közterületi járőrszolgálatot, figyelőszolgálatot, a közúti baleset helyszínén, valamint bölcsőde, óvoda, általános és középiskola közvetlen közelében jelzőőri tevékenységet lát el. A Ptv. 4. § (1) értelmében a polgárőr szervezet az alapfeladatok ellátását akkor kezdheti meg, valamint végezheti, ha a) a működési területén illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal írásbeli együttműködési megállapodást kötött, valamint b) az Országos Polgárőr Szövetség és a területi polgárőr szövetség tagja. A polgárőr a közúti közlekedési baleset helyszínén a közlekedés zavartalanságának biztosítása érdekében jogosult jelzőőri feladatok ellátására. A rendőri intézkedést igénylő baleset helyszínén a polgárőr a rendőrség megérkezéséig önállóan, 3 2011. évi CLXV. törvény a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól 10. § (3). 5 azt követően a rendőrség felkérésére és utasításainak megfelelően folytathatja a jelzőőri tevékenységét. A polgárőr a rendőri intézkedést igénylő baleset helyszíné- re érkezését követően haladéktalanul értesíti a rendőrséget. Értesítése kiterjed különösen a baleset jellegére, a sérültek számára, illetve arra, hogy szerinte milyen veszélyhelyzet állt elő. A jelzőőri feladatellátást formaruhában kell végezni. A jelzőőr nappal jelzőtárcsával, éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén piros fényt adó lámpával irányítja a forgalmat. Továbbá az önkormányzatok által szervezett rendezvények esetén, a polgárőrséget felkérhetik a forgalom biztonságának érdekében jelzőőri tevékenység ellátására. A polgárőr egyesület az említett polgárőri tevékenységen túlmenően kiegészítő feladatként önkéntesen közreműködhet többek között az áldozatvédelmi munka támogatásában is. Amint az a polgárőrség programjainak későbbi rövid bemutatásából is kiderül, a szervezet tevékenységének középpontjában a helyi közrend, közbiztonság erősítése áll, szoros együttműködésben a rendőrséggel, az állampolgárok és a lakóközösség és az önkormányzat által meghatározott prioritások, igények messzemenő figyelembe vétele mellett. Magyarország legnagyobb létszámú civil bűnmegelőzési szervezete, szoros együttműködésben a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanáccsal aktívan kiveszi a részét a bűnmegelőzés ügyének szolgálatában, különösképpen a folyamatos polgár közeli működés okán, állandó figyelemfelhívás és társadalmi tudatosítás révén hatékonyan tudja eljuttatni az állampolgárokhoz a legfontosabb bűnmegelőzéssel kapcsolatos üzeneteket. A polgárőr egyesületek rendkívül szerteágazó együttműködést valósítanak meg működésük során. A polgárőr szervezet tevékenysége során együttműködik az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervvel, a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel, továbbá együttműködhet az egyéb rendvédelmi szervekkel, az önkormányzati tűzoltóságokkal és az önkéntes tűzoltó egyesületekkel, az állami és önkormányzati szervekkel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervével, a közlekedési hatósággal, a környezet- és természetvédelmi szervekkel, a mezei és természetvédelmi őrszolgálatokkal, az erdészeti szakszemélyzettel, a hivatásos vadászokkal, a lovas járőrszolgálattal érintett erdőterület tulajdonosával, kezelőjével, illetve ezek képviselőjével, valamint a közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozással. Az együttműködés tartalmát a felek írásbeli együttműködési megállapodásban rögzíthetik. Az együttműködés különösen a tevékenységek közös ellátását, a szakmai tevékenység segítését, a kölcsönös tájékoztatást, a tevékenység összehangolását, a képzési programokban való részvétel elősegítését, valamint az önkéntesen vállalt feladatok támogatását jelenti. [Ptv. 6.§] A polgárőrség taglétszáma a korábbiaknál jóval szigorúbb szabályozás ellenére is folyamatosan növekszik, 2016-ban 6000 fővel emelkedett és átlépte a 60.000 főt, az ifjú polgárőrök száma pedig az 1200 főt, az egyesületek száma meghaladja a 2000-t. A polgárőrök évente megközelítőleg 10.000.000 szolgálati órát teljesítenek. Külön kiemelendő, hogy az utóbbi években kiugró mértékben fejlődik lovas polgárőri tevékenység, lovas polgárőreink is több tízezer szolgálati órát teljesítettetek, jelentős mértékben hozzájárulva a külterületek biztonságához. Az OPSZ lovas tagozat készséggel fogadja a megkereséseket arra vonatkozóan, ahol szívesen vennék a közreműködésüket. Az említett több milliós nagyságrendű szolgálati órákkal a polgárőrség jelentős mértékben hozzájárulnak az ország stabil közbiztonságához. Ezen túl fontos kihangsúlyozni a polgárőr szolgálat értékeként az erkölcsi, közösség formáló és a szubjektív biztonságérzetet javító hatást, amellyel a polgárőrök az állampolgárok életminőségének javításához is hozzájárulnak. A rendvédelmi szervek – elsősorban a rendőrség – iránti közbizalmat is erősítik a közös szolgálatok, amelyek során jelentősen bővülnek a polgárőrök rendészeti szakmai ismeretei, valamint javul az egymásiránti tisztelet és bizalom. Helyes megállapítás, hogy a polgárőr szolgálatok jelentőségét elsősorban nem a statisztikai számok minősítik, hanem az, hogy a polgárőrök példát mutatnak az állampolgároknak, nemcsak elvárásokat támasztanak az állammal, illetve a rendvédelmi szervekkel szemben, de tevőlegesen is hozzájárulnak a településük közbiztonságának a megóvásához. Ugyanakkor a közterületi jelenlét fontosságát jelzi, hogy a polgárőrök példának okáért 2015. évben 8.000.000 szolgálati óra alatt közreműködtek 15 933 fő visszatartásában, 1 034 személy felkutatásában, több mint 1117 ezer esetben jelzést adtak az illetékes hatóságnak, segítséget nyújtottak 35 960 főnek és egyéb intézkedést foganatosítottak 96 765 esetben. A 2015. évben annak tudományos igényű felmérése érdekében, hogy az állampolgárok mit gondolnak a helyi közbiztonságról és a rendészet alapvető kérdéseiről az OPSZ kezdeményezésére tudományos kutatás készült: A polgárőrség társadalmi megítélése címmel. Az eredmények az összességében igen pozitív visszajelzést mutattak a közbiztonság helyzetét és a polgárőrég megítélését illetően. A kutatás egyik meghatározó jelentőségű kérdése volt, hogy az emberek biztonságosnak érzik-e településüket. Komoly elismerés a közrendért, közbiztonságért dolgozó szervezeteknek, hogy a válaszadók több mint kétharmada pozitívan vélekedett a kérdésről: 59% inkább igen, 18% teljes mértékben, pusztán válaszoló mondta azt, hogy egyáltalán nem biztonságos a városa, községe. Magyarországon aktuálisan valamivel több, mint 3.100 települési önkormányzat van, míg az OPSZ 2016-os aktuális nyilvántartása (2016. decemberi állapot) szerint 2044 polgárőr egyesület működik, a polgárőrök száma pedig több, mint 60.000 fő. Az OKRI által 2003-ban végzett kutatás alkalmával a válaszadók mindössze 52,9%-a jelezte, hogy működik polgárőrség a lakóhelyén, ráadásul TÁJÉKOZTATÓ az OPSZ 2015. évi tevékenységéről az OGY Honvédelmi és rendészeti bizottság részére (munkaanyag). Készítette: Zámbó Péter OPSZ elnökségi tag. A polgárőrség társadalmi megítélése 2015. kutatási jelentés, Készítette: Dr. Christián László tanszékvezető egy. docens (NKE), Lektor: Dr. Parti Katalin (OKRI) majd’ háromszor annyian nyilatkoztak akkor pozitívan a szervezetről, mint ahányan negatívan. Az is kiderült, hogy a közrend, közbiztonság első számú letéteményese a rendőrség, az állampolgárok egyértelműen a rendőrségtől várják a személyes biztonságuk megteremtését (94 %), másodsorban a polgárőrségtől várnak támogatást ehhez (83,5 %), harmadrészt az önkormányzatok felelősségének is tekintik ezt a rendkívül fontos kérdést (81 %), derült ki a kutatásból. Utóbbi kapcsán kiemelendő, hogy az önkormányzatnak az állampolgárok szerint is komoly felelőssége van ezen a téren. Számos településen például nincs közbiztonsági stratégia, vagy nincsenek szabályozva a közösségi együttélés alapvető szabályai. Ezeknek a hiányosságoknak számos negatív kihatása lehet a helyi közrendre, közbiztonságra, ráadásul a nyugodt egymás mellett élés feltételeinek be nem tartása esetén végső esetben szankció, bírság kiszabásának is helye lehetne. Érdekesség, hogy a település biztonságának fenntartása szempontjából a válaszadók 85,3 %-a úgy nyilatkozott, hogy a lakosok, polgárok is felelősek a biztonság fenntartásáért. Ez egybecseng a legkézenfekvőbb, legolcsóbb bűnmegelőzési módszerrel, amikor az emberek ismerik egymást, felelősséget éreznek a másikért biztonságáért, éberen figyelnek, védik egymást és javaikat. Gyakorlatilag ez a XIX. és a XX. század első felében kialakult a falvakból ismert közösségi önvédelmi mechanizmus. Ezt a képességet kell újra éleszteni vagy legalább erősíteni a falvaktól a nagyvárosokig, minden rendelkezésre álló eszközzel. A válaszadók 88 %-a (azaz tízből kilenc ember) úgy foglalt állást, hogy minden településen szükség lenne polgárőrségre és az adott településen élők 83 %-a nyilatkozott úgy, hogy hasznosnak tartja saját élete szempontjából a polgárőrséget, mert segítik az adott településen lakók életét. Ez konkrét üzenet az OPSZ számára, fel kell ébreszteni az alvó egyesületeket, és minél több új települést kell bevonni a több mint ezer olyan településből, ahol jelenleg nem működik polgár- őrség. Úgy gondolom, hogy a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével 2015-ben aláírt együttműködési megállapodás és a mostani szorosabb együttműködési szándék kiváló keretet biztosít az új egyesületek toborzásához. A kérdőívet kitöltők szemernyi kételyt sem hagynak, hogy nagy szükség van a polgárőrségre a jövőben is. A válaszadók 75 %-a vélekedett ugyanis úgy, hogy kevésbé lenne eredményes a rendőrség polgárőrség nélkül. Az alábbiakban a polgárőrség néhány kiemelt programjának rövid ismertetésé- re kerül sor. NAGYVÁROSI BŰNMEGELŐZÉSI PROGRAM. A bűnözés elsősorban a városokhoz, kiemelten nagyvárosokhoz kötődő jelenség . Az emberek között a kapcsolatok lazábbak a városi környezetben, és gyengébb a közösségi kohézió, mint egy kistelepülésen. A városi bűnmegelőzés hatékonyságának növelése érdekében az OPSZ és az Országos Rendőr-főkapitányság, a Belügyminisztérium, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács és az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. támogatásával a 2016-2017. évre meghirdette a Nagyvárosi Bűnmegelőzési Programot. A program kiemelt céljai: Az állampolgárok biztonságérzetét nagymértékben befolyásoló, az átlagtól eltérő közbiztonsági kihívásokkal rendelkező nagyvárosokban (városrészekben) megvalósítható (megvalósítandó) rendőr-polgárőr együttműködés, cselekvési célok, illetve prioritások kijelölése, a végrehajtás módjainak meghatározása, kiemelt támogatása.  Az OPSZ, a megyei szövetségek és egyesületek hatékony közösségformáló, közbiztonságot fenntartó, biztonságérzetet javító programjának gyakorlati http://www.opsz.hu/nagyvarosi-bunmegelozesi-program (2016.11.30) Statisztikai adatok alapján a fővárosban a legmagasabb a bűncselekmények száma, mivel a magyar lakosság 18%-a ott él. Ugyanakkor területi megoszlás alapján a fővárosban kerül elkövetésre a regisztrált bűncselekmények 24–28%-a, amely alapján Budapest a lakosság arányát meghaladó mértékben veszélyeztetett bűnügyi szempontból. A városokban (városrészekben) az együttműködési lehetőségek gyakorlati megvalósítása, javítása, a tapasztalatok értékelése, hasznosítása. „300x100 BIZTONSÁG” bűnmegelőzési minta program8 a rendőrég, a polgárőrség és az önkormányzatok fokozott együttműködésén nyugszik. Célja a lakosság biztonságérzetét hangsúlyozottan figyelembevevő, az átlagtól eltérő közbiztonsági kihívásokkal rendelkező településeken (településrészeken) megvalósítható (megvalósítandó) középtávú polgárőr cselekvési célok, illetve prioritások kijelölése, a végrehajtás módjainak meghatározása, kiemelt támogatása és a fejlesztés folyamatos biztosításával hozzájárulni az életminőséget javító közbiztonság fenntartásához. A program a meghirdetésekor 100×100 címmel indult, azonban a sikerre való tekintettel immár a 300×100 program van soron. BETÖRÉSMEGELŐZÉSI PROGRAM9 . A lakásbetörések a kárértéktől függetlenül jelentősen rontják az állampolgárok biztonságérzetét. Az AEGON Magyarország Biztosítóval közösen indított program célja, hiteles információkkal, bűnmegelőzési ajánlásokkal segíteni a vagyon elleni bűncselekmények, elsősorban a lakóingatlanokban elkövetett betöréses lopások visszaszorítását. A polgár- őrök, akik nagy helyismerettel és kiterjedt helyi kapcsolatrendszerrel rendelkeznek, a lakosság nagy számát el tudják érni, akár személyes bűnmegelőzési tanácsadással is. SZOMSZÉDOK EGYMÁSÉRT MOZGALOM (SZEM). A SZEM mozgalom célja, helyi szinten csökkenteni a bűnözést. Javítani az egymást támogató közösségi tudatot, hogy mindenki hozzájárulhasson a saját, a szomszédja és a közösségi tulajdon védelméhez, a kölcsönös együttműködésen és a párbeszéden keresztül. Nemcsak bűncselekmények, de más egyéb események (pl. baleset, betegség, tűz stb.) esetén is tudjanak segítséget nyújtani egymásnak.  http://www.opsz.hu/300x100-programleiras (2016.12.05) http://www.opsz.hu/betores-megelozes-programleiras (2016.10.10) http://www.opsz.hu/szem/itt-a-szem-20-a-polgarorseg-felfrissiti-es-ujrainditja-azt-amibenigazan-jo (2016.10.10)

Készítette: Dr. Christián László tanszékvezető egy. docens (NKE)