Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A polgárőr lojalitás építése és megtartása.

2017.09.29

kz_f3.jpg

A komplex problémát nem elegendő egyféle módon kezelni. Igen, szükséges például a polgárőr egyesület elnökségi tagokat, csoportvezetőket célzottan képezni a megtartás, integráció hogyanjaira, de ez önmagában nem biztos, hogy elégséges. Az alábbiakban néhány olyan lehetőségre hívom fel a figyelmet, amelyek a frissen felvett polgárőrök elköteleződését segítik az integrációs (toborzás-felvétel-begyakoroltatás) folyamat néhány pontján.

1) Azt látjuk, hogy a taglétszám folyamatos növelése érdekében hajlamosak vagyunk „egyszerűsíteni” (értsd: jelentősen megkönnyítik) a felvételi szűrést, a teszteket, gyakorlati felméréseket. Fontos tudni, hogy azt becsüljük meg jobban, amihez nehézségek árán jutunk hozzá, azzal szemben, ami az ölünkbe hullik. A felvételi elbeszélgetést ezért érdemes olyan kihívásként összeállítani és pozícionálni, ami bizony egyfajta erőfeszítést jelent a jelentkezőnek. (Azaz ne csak a személyes adatokat kelljen beírni egy nyomtatványra...) Az így megnyert felvétel többet jelent a polgárőr számára, mint ha azt sugallja a polgárőr egyesület: mindegy mit tudsz, mit nem, mi akkor is felveszünk!

2) Az első benyomás nagyon erős hatással van ránk. Fontos megvizsgálni, hol és milyen első benyomás(ok) érik a felvételi folyamatban a jelentkezőt. Mit (kit) hall, lát, tapasztal az felvételi elbeszélgetésen, az első napok kötelező polgárőr alapismereti oktatásain, az első valódi szolgálati napján. Amelyik polgárőr egyesület ezt nem építi fel tudatosan, az egy nagy lehetőséget mulaszt el a lojalitás megalapozására, vagy akár önmaga ellen dolgozik, ha hagyja, hogy „elriasztó” élmények érjék az amúgy is bizonytalan új polgárőrt. Apró tanács: a kötelező polgárőr alapismereti oktatás közé kerüljön be olyan régi polgárőr által megtartott ismertető, előadás, beszélgetés is, ahol arról beszél a leendő polgárőröknek, miért szeret és miért jó polgárőrnek lenni, mi tartja ott most is, és mire számíthatnak az új polgárőrök a szolgálataik során.

3) Az elköteleződés elve: ha mások előtt, saját indíttatásból igent mondunk, vállalkozunk valamire (pl. hogy segítünk a település lakóinak a bűnmegelőzésében), akkor később nem akarjuk megszegni a szavunkat, kitartunk a vállalásunk mellett. Ezt az elvet az új felvétel során például azzal lehet hasznosítani, hogy kérjük a munkatársat: írja le és a polgárőr egyesület tagjai előtt mondja el pár mondatban, hogy miért szeretne polgárőr lenni és milyen időtávban gondolkodik. Az elköteleződés ilyen kis lépésekkel nagyban megerősíthető. 

4) Amikor ajándékot kapunk, tudat alatt kialakul a viszonzás igénye bennünk, szeretnénk „visszaadni” a gesztust. A jó hír, hogy az ajándék lehet apróság is, akár valami olyasmi is, ami nem tárgy, például értékes vezetői figyelem, idő stb. Az integrációs folyamat már a beléptetés idején is működik, tehát a felvett új polgárőr megajándékozása pozitív irányban erősíti a polgárőr egyesülettel kapcsolatos, éppen kialakuló attitűdjét. Gondoljunk bele, milyen jólesne az új polgárőrnek, ha az öltözőszekrényen már ott lenne a neve egy nyomtatott táblácskán, bekészítve a megfelelő méretű polgárőr ruházati ellátmány és egy tapasztalt polgárőr kolléga egy mosoly kíséretében átnyújtana egy lakatot és két kulcsot, mint a polgárőr egyesület ajándékát az első szolgálat napján. Túl drága lenne ez a gesztus?

Számos hasonló kisebb-nagyobb lehetőség rejlik az integrációs folyamatban, az előzetes korrekt tájékoztatástól a befogadó polgárőrcsoport tudatos pozitív hozzáállásának kialakításáig - csak végig kell gondolni / elemezni szakmai szempontok mentén, mi és hogyan történik most, és túllépni azon a gondolaton, hogy „eddig is így csináltuk, jó ez, egyébként sincs időnk/pénzünk változtatni”. Ma más a helyzet, mint korábban: nem tízesével jelentkeznek polgárőrnek. Bizony, meg kell keresni a szervezeti folyamatokban, kommunikációban megbújó lehetőségeket, és ki kell gyomlálni a jelenleg ellenünk dolgozó problémákat. 

A kulcsszó: szervezetfejlesztés. Olyan összetett megközelítés, ami magában foglalja a helyzetfelmérést, objektív tények és adatok elemzését, folyamatfejlesztő lépéseket, célzott kommunikációs módszerek és eszközök használatát, képzést, mentorálást és az eredményeket fenntartó mechanizmusokat.