Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Világbank és az ENSZ által felkért Vízügyi Elnöki Testület Társelnöke - Áder János Magyarország köztársasági elnöke

2017.03.29

ader2.jpg

2012 májusa óta tölti be hivatalát. Az 1980-as évek végén jogász végzettségű fiatal politikusként részt vesz a pártállami rendszer lebontásához vezető folyamatban és a demokratikus választási rendszer kidolgozásában. 1990-től 2009-ig a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának tagja, 1998 és 2002 között a Magyar Országgyűlés elnöke. 2009-ben európai parlamenti képviselővé választják. Az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságának alelnökeként számos környezeti és fenntarthatósági kezdeményezés fűződik a nevéhez. Köztársasági elnökként kiemelt feladatának tekinti a vízzel és klímaváltozással kapcsolatos kihívások társadalmi, gazdasági és politikai összefüggéseinek tudatosítását, a klímabarát technológiai megoldások ösztönzését, valamint a jövő nemzedékek iránti felelősségvállalást. Aktív és sikeres szerepet vállalt a párizsi klímacsúcs támogatására szerveződött nemzetközi Live Earth kezdeményezésben, a 2013-as és 2016-os Budapesti Víz Világtalálkozó fővédnöke.

Magyarországon az egy főre jutó édesvíz mennyisége nemzetközi összehasonlításban magas, ugyanakkor földrajzi elhelyezkedéséből fakadóan vízügyi szempontból sérülékeny, vizeinek 97%-a a határain túlról érkezik. Éppen ezért Magyarország kiemelten kezeli a határon átnyúló vízügyi együttműködést szomszédaival és a Duna egész vízgyűjtő területén. A klímaváltozás hatásai Magyarországon az európai átlagos értéket meghaladják. Az éghajlatváltozás felerősíti az árvíz, az aszály és a belvíz hármas kockázatát, ezek évről évre visszatérő veszélyt jelentenek az ország számára. A rendszeres árvízi kockázat miatt Magyarország kiterjedt árvízvédelmi rendszerrel bír. A magyar vízszolgáltatók magas szintű ivóvíz-szolgáltatást és vízminőséget biztosítanak, az utóbbi években pedig jelentős fejlesztések történtek a geológiai eredetű és súlyos egészségügyi kockázatokkal bíró arzén kiszűrésére az ivóvizekből. Az elmúlt két évtizedben nagymértékű fejlesztések történtek a szennyvíztisztítás és a csatornázás területén, melyek zászlóshajóprojektje a budapesti dél-pesti szennyvíztisztító 2009-es megnyitása volt. A magyar vízipari cégek és szakértők 54 országban vannak jelen ivóvíz-, szennyvíz-, városi integrált vízszolgáltatási és rendszerüzemeltetési, illetve tervezési és vízügypolitikai projektekkel. Magyarország vízügyi oktatási rendszere révén részt vállal más országok közép- és felsősokú vízügyi szakembereinek képzésében, ami elengedhetetlen az infrastrukturális beruházások hosszú távú fenntarthatóságának biztosításhoz.